KÖZLEMÉNY

 

Tájékoztatjuk, hogy 2023. január 1-jei hatállyal a Szabolcs-Szatmár-Bereg-Megyei Önkormányzat és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Hivatal elnevezése

 Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Önkormányzata, illetve

Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzati Hivatal elnevezésre módosult.

 

 

A Magyar Országgyűlés 2022. július 19-i ülésnapján fogadta el Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítását, melynek eredményeképpen az Alaptörvény 2023. január 1. napjától hatályos F) cikk (2) bekezdése értelmében Magyarország területe fővárosra, vármegyékre, városokra és községekre tagozódik. A módosítás tehát, a Magyarország alapvető területi tagozódásának részét képező „megye”, mint területi egység megnevezést 2023. január 1. napjától „vármegye” elnevezésre változtatja.

A Magyar Országgyűlés az Alaptörvény módosításával azonos napon, a területi tagozódásban történt, említett névváltoztatással összefüggésben elfogadta a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint az egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvényt, amely 2023. január 1-ei hatállyal módosította a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt (a továbbiakban: Mötv.) is a vármegyei elnevezés átvezetése érdekében.

A Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Közgyűlés 13/2022. (XII.9.) önkormányzati rendeletében és 147/2022. (XII.8.) önkormányzati határozatában, szintén 2023. január 1-ei hatállyal vezette be a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Önkormányzata, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzati Hivatal megnevezést.

 

Az Alaptörvény záró és vegyes rendelkezések címének 28. pontja szerint a vármegyére való utalásként a megyére utaló elnevezés a 2022. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény tizenegyedik módosítása hatálybalépését követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.

 

Nyíregyháza, 2023. január 11.

 

Népmese Napja

Benedek Elek születésének az évfordulóján, szeptember 30-án ünnepeljük a népmese napját. Nem is olyan régen még elképzelhetetlen volt, hogy a szülők, nagyszülők helyett a tévé vagy a telefon meséljen a gyerekeknek elalvás előtt. Szerencsére ma is sokan hisznek abban, hogy a közös meseolvasásnál nincs meghittebb esti program. A nagy mesélő, Benedek Elek születésének évfordulója alkalmából pénteken óvodások és kisiskolások töltötték meg a megyei könyvtár termeit, a gyerekeknek önkéntesek, nagymamák, pedagógusok olvasták fel kedvenc történeteiket, de hivatásos mesemondók is szemezgettek a magyar és a világ gyermekirodalmának remekeiből.

 

Baracsi Endre, a megyei közgyűlés alelnöke is magával hozta az eseményre a legkedvesebb történetét.

– A népmese, a mesevilág talán nemcsak a gyermekeknek fontos, az azonban biztos, hogy az első találkozás ezzel a csodálatos és sokszínű univerzummal mindenképpen meghatározóak az ember életében. Én is Benedek Elek népmeséin nőttem fel, előbb a szüleim olvasták fel a történeteit, aztán magam lapozgattam a könyveit. Bizonyos helyzetekben a mai napig beugrik egy-egy szófordulat...

– A meseolvasás, -mondás a gyerekek fejlődése szempontjából is elengedhetetlenül fontos, hiszen a tévével ellentétben ilyenkor nekik kell kitalálniuk, maguk elé képzelniük a szereplőket, a jeleneteket, tehát a fantáziájukat is megmozgatják ezek a történetek – hangsúlyozta Baracsi Endre.

A kisiskolásokat, óvodásokat Nagy Szabina köszöntötte a könyvtárban. A nyíregyházi önkormányzati képviselő maga is hivatásos mesemondó, interaktív foglalkozásaira magyar népmeséket visz.

– A kiskakas gyémánt fél­krajcárját, A csillagszemű juhász vagy A papucsszaggató királylány történetét különböző népzenei elemekkel, tánccal vegyítjük. Gyakran hívok ki gyerekeket, hogy együtt játsszuk el a meséket, így még inkább beleélhetik magukat a királylány vagy a juhászlegény szerepébe. Mindemellett fontos kiemelni, hogy amikor a gyerekeknek mesét mondunk vagy olvasunk otthon, a képzeletében lejátszódó történetek segítenek nekik feloldani a nap során felgyülemlett feszültséget, frusztrációt.

Ki tudhatná jobban, mit szeretnek leginkább a legfiatalabbak, mint egy gyermekkönyvtáros? Tóthné Szomolya Ágnes elárulta: korosztályonként változik az érdeklődésük.

– A hozzánk járók nagyon szeretik a mondókázós és képes könyveket, s azoknak a gyerekeknek, akik egy picit jobban tudnak figyelni, a rövidebb történeteket is hazaviszik a szülők. A kicsik az „énmeséket” szeretik a legjobban, mert abba bele tudják képzelni magukat. Érdekes, hogy a népmeséket már később kezdik el élvezni... Aztán jönnek a tündér- és állatmesék, a kalandok, a nagyobbak pedig már a vicces, vidám történeteket, rövid regényeket keresik és élvezik leginkább.

 

Forrás: szon.hu

Fotók: https://www.facebook.com/profile.php?id=100063523121578