Bővült a megyei értékek tára

– Nagyon sokan kötődnek az almához a munkájuk, és még többek az érzelmeik miatt – mondta el Román István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kormánymegbízottja csütörtök délelőtt a megyeházán, arra reagálva, hogy szabolcsi almatermesztés agrokultúrája bekerült a nemzeti értéktárba. – Az alma rendkívül egészséges, és nagyon sokaknak ad megélhetést. Fontos kiemelni, hogy nem kifejezetten a gyümölcs, hanem a termesztés agrokultúrája lett nemzeti érték, elismerve ezzel azt, hogy az ország keleti felében milyen értékes munka folyik. Köszönet jár mindenkinek, aki almatermesztéssel foglalkozik, és így fenntartják ezt a nemzeti kincset.

– A szabolcsi alma része az identitásunknak. A hazai alma 70 százalékát a megyénkben termesztik meg, többek között Nyírtelek, Gávavencsellő, Tiszabercel és Rakamaz környékén is találkozhatunk nagy ültetvényekkel – fűzte hozzá dr. Vinnai Győző. 

Az országgyűlési képviselő arról is beszélt, hogy a megyei értéktár bizottság legutóbbi ülésén a megyei kincsek listája is bővült, például Szabolcs vármegye címeres nemes leveleivel. A megyei levéltárban 35 ilyen dokumentumot őriznek, közülük a legrégebbi 1548-ból származik, a legtöbb pedig a 17-18. században készült. Az iratok nagy része nemesi címek adományozását tanúsítja, de olyanok is akadnak közöttük, amelyek a nemesség igazolását vagy az adományozás megerősítését szolgálták. A dokumentumokból az is kiderül, hogy az 1619 és 1637 között uralkodó II. Ferdinánd király előszeretettel adományozott nemesi címeket a szabolcsiaknak, de erdélyi fejedelmek is állítottak ki hasonló okmányokat. A levelek pergamenre íródtak, a címerképeik színesek, és a megye írott forrásainak legnagyobb kincsei közé tartoznak.

– A legutóbbi ülésen a nemesi leveleken kívül még két megyei kinccsel gazdagodott értéktárunk – hangsúlyozta Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei közgyűlés alelnöke és a megyei értéktár bizottság elnöke. – Múltunk lapjai gyűjtőnév alatt Szabolcs-Szatmár-Bereg megye több mint 150 éves lapkiadásának termékeivel bővült a lista. Többek között a Nyírvidék, a Szabolcsi Szemle, a Szabolcsi Tanító, és természetesen a Kelet-Magyarország napilap is része lett így a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktárnak. Korábban már kaptunk egy javaslatot, mely szerint a Kelet-Magyarország önállóan is elfoglalhatja a helyét az értékek között, végül a bizottság úgy döntött, hogy a napilapot az elmúlt évszázadok megyei nyomtatott sajtótermékeket együtt, összefogva emeljük be a jegyzékbe.

Baracsi Endre hozzátette: az értéktár harmadik új eleme az agrár- és élelmiszergazdaság kategóriát bővíti, ugyanis a Westsik-féle, vagy más néven a homokjavító vetésforgó is helyet kapott a megyei értékek között. Az értéktár bizottság elnöke kiemelte: Westsik Vilmos annak idején három évtizeden keresztül kísérletezett azzal, hogy szabolcsi homokos talajon minőségi és eredményes mezőgazdaság lehessen, a munkájának gyümölcse pedig az 15 fajta vetésforgó, amely mindezt lehetővé tette. Mindezekkel együtt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktárban már 149 értéket tarthatunk immár számon. 

Forrás: szon.hu

Fotó: SZSZB Megyei Kormányhivatal