KÖZLEMÉNY

 

Tájékoztatjuk, hogy 2023. január 1-jei hatállyal a Szabolcs-Szatmár-Bereg-Megyei Önkormányzat és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Hivatal elnevezése

 Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Önkormányzata, illetve

Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzati Hivatal elnevezésre módosult.

 

 

A Magyar Országgyűlés 2022. július 19-i ülésnapján fogadta el Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítását, melynek eredményeképpen az Alaptörvény 2023. január 1. napjától hatályos F) cikk (2) bekezdése értelmében Magyarország területe fővárosra, vármegyékre, városokra és községekre tagozódik. A módosítás tehát, a Magyarország alapvető területi tagozódásának részét képező „megye”, mint területi egység megnevezést 2023. január 1. napjától „vármegye” elnevezésre változtatja.

A Magyar Országgyűlés az Alaptörvény módosításával azonos napon, a területi tagozódásban történt, említett névváltoztatással összefüggésben elfogadta a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint az egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvényt, amely 2023. január 1-ei hatállyal módosította a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt (a továbbiakban: Mötv.) is a vármegyei elnevezés átvezetése érdekében.

A Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Közgyűlés 13/2022. (XII.9.) önkormányzati rendeletében és 147/2022. (XII.8.) önkormányzati határozatában, szintén 2023. január 1-ei hatállyal vezette be a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Önkormányzata, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzati Hivatal megnevezést.

 

Az Alaptörvény záró és vegyes rendelkezések címének 28. pontja szerint a vármegyére való utalásként a megyére utaló elnevezés a 2022. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény tizenegyedik módosítása hatálybalépését követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.

 

Nyíregyháza, 2023. január 11.

 

Beregszász felszabadítóira emlékeztek

„Az 1938. november 9-én Magyarországhoz visszatért Beregszászba a Magyar Királyi VI. Hadtest kötelékében bevonuló Nyíregyházi II. Rákóczi Ferenc 12. Honvéd Gyalogezred emlékére.” Ez a felirat áll a vármegyeháza falának hétfőn leleplezett emléktábláján, amelyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzat, a Beregszászért Alapítvány és a Rákóczi Szövetség Nyíregyházi Szervezete állított.

Az ünnepséget a Beregszászért Alapítvány szervezte. Versekkel, prózákkal felidézték a magyar történelemnek azt az időszakát, amikor az I. világháborús vereség után aláírt trianoni béke a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát és a magyar népesség egyharmadát. Trianont minden magyar igazságtalannak tartotta határokon innen és túl, s bíztak a revízióban a két világháború között. 1938. november 2-án hozták meg az első bécsi döntést, amely visszajuttatta Magyarországnak a Felvidék Trianonban elcsatolt magyarlakta területeit és Kárpátalja egy részét – beszélt a történelmi korszakról Bene János történész.

– Ez az emléktábla a Nyíregyházi II. Rákóczi Ferenc 12. Honvéd Gyalogezredre emlékeztet, ami 1938. november 9-én, az első bécsi döntés alapján az anyaországhoz visszatért Beregszászba vonult be felszabadítóként. Ez a város utolsó örömünnepe volt, hiszen ma már el sem tudjuk képzelni az ott élő emberek érzéseit, azt a felszabadultságot, amit 20 év cseh megszállás után újra érezhetett az akkor még színmagyar lakosság. Tudjuk, sajnos nem tartott sokáig, mert jött a második világháború, majd azt követően az orosz megszállás, a lakosságot a szovjet haláltáborokba hurcolták.

 

A konszolidációs időszakban is kisebbségben, háttérben maradtak a magyarok, s ma is háború dúl a határokon túl – emlékezett Dalmay Árpád, a Beregszászért Alapítvány elnöke, aki szerint fontos, hogy ismerjük és tiszteljük a múltunkat, mert aki nem becsüli a múltját, annak nincs jövője. – Fontos, hogy emlékezzünk minden olyan eseményre, ami összeköt minket, magyarokat, az elszakított magyar területeket, ezért állít emléktáblákat a Beregszászért Alapítvány Kárpátalján és az anyaországban is. Ez a negyedik emléktábla, amit mi kezdeményeztünk – fejtette ki lapunknak.

A vármegyei kormányhivatal nevében dr. Polgári András főigazgató és a vármegyei közgyűlés alelnöke, Baracsi Endre emelte le a leplet az emléktábláról.

Baracsi Endre megköszönte Dalmay Árpádnak és a Rákóczi Szövetség tagjainak, hogy a jelen generációit emlékeztetik a múltra, a hősökre. Hiszen „..a jövőhöz a hallgató köveken érünk…”, „adjuk meg őseinknek a dicsőséget” – mondta a vármegyei közgyűlés alelnöke.