KÖZLEMÉNY

 

Tájékoztatjuk, hogy 2023. január 1-jei hatállyal a Szabolcs-Szatmár-Bereg-Megyei Önkormányzat és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Hivatal elnevezése

 Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Önkormányzata, illetve

Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzati Hivatal elnevezésre módosult.

 

 

A Magyar Országgyűlés 2022. július 19-i ülésnapján fogadta el Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítását, melynek eredményeképpen az Alaptörvény 2023. január 1. napjától hatályos F) cikk (2) bekezdése értelmében Magyarország területe fővárosra, vármegyékre, városokra és községekre tagozódik. A módosítás tehát, a Magyarország alapvető területi tagozódásának részét képező „megye”, mint területi egység megnevezést 2023. január 1. napjától „vármegye” elnevezésre változtatja.

A Magyar Országgyűlés az Alaptörvény módosításával azonos napon, a területi tagozódásban történt, említett névváltoztatással összefüggésben elfogadta a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint az egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvényt, amely 2023. január 1-ei hatállyal módosította a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt (a továbbiakban: Mötv.) is a vármegyei elnevezés átvezetése érdekében.

A Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Közgyűlés 13/2022. (XII.9.) önkormányzati rendeletében és 147/2022. (XII.8.) önkormányzati határozatában, szintén 2023. január 1-ei hatállyal vezette be a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Önkormányzata, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzati Hivatal megnevezést.

 

Az Alaptörvény záró és vegyes rendelkezések címének 28. pontja szerint a vármegyére való utalásként a megyére utaló elnevezés a 2022. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény tizenegyedik módosítása hatálybalépését követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.

 

Nyíregyháza, 2023. január 11.

 

Tudatos hulladékgazdálkodás

Napsütéses időben adták át csütörtökön Nagyecseden azt az 1200 nm-es acélvázas fedett csarnokot, ami egy komfortosabb, a környezetvédelmi normáknak megfelelőbb hulladékkezelést tesz lehetővé.
Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás elnöke az átadó ünnepségen elmondta, hogy, a vármegye területén 7 milliárd forintos KEHOP-os beruházást valósítottak meg, amibe beletartozik ez a nagyecsedi telep is a nyíregyházi és a kisvárdai fejlesztések mellett. A beruházás keretében fejlesztendő létesítmények és a beszerzendő járművek és eszközök a már korábban kiépített rendszer kiegészítését, valamint az újonnan létesülő kezelőműveket szolgálják majd ki.
– A projekt specifikus célja, hogy a korszerű hulladékkezelési technológiát a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás területének egészére kiterjessze. A meglévő hulladékgazdálkodási infrastruktúra, lerakók, hulladékkezelő eszközök, gyűjtőedényzetek, komposztálók megújítását jelenti a projekt a vármegyében. Hatékonyabb hulladékgazdálkodási rendszert szeretnénk elérni. Ennek a része ez a fedett, három oldalról zárt csarnok is, illetve épült egy elkerülő út is telephez, így nem a városon keresztül szállítják ide a hulladékot – részletezte a vármegyei közgyűlés elnöke, és megjegyezte: cél a hulladék csökkentése, ami képződik, azt pedig minél szakszerűbben, környezettudatosabban, költséghatékony módon tudják kezelni, ezért is szükségesek ezek a beruházások.
Éberhardt Gábor, az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, hogy eddig egy nyílt, betonozott téren végezték a hulladékok mechanikai, biológiai kezelését a nagyecsedi telepen, ezután viszont a fedett csarnok sokkal jobb és gazdaságosabb munkavégzést biztosít.
– Manapság a hulladékgazdálkodás már nem csak egy szemétlerakót jelent, mint amire sokan asszociálnak. Azért hasznos ez a csarnok, mert egyrészt a gépeinket nem tesszük ki az időjárás viszontagságainak, a szél sem fogja elhordani a hulladékot, és mivel nem fogja csapadék érni a lerakott hulladékot, így a szagképződés is kevesebb lesz – sorolta a fejlesztés előnyeit a szakember.
Kovács Sándor országgyűlési képviselő a hulladékgazdálkodás társadalompolitikai hatásáról beszélt, utalva arra, hogy az emberek életminőségét a 21. században a szemét fogja eldönteni. Régen a falvakban nem volt eldobott hulladék, mert mindent felhasználtak.
– Mára már a vidéki élet is modernizálódott és rengeteg a csomagolóanyag, ami mostanra olyan globális problémát jelent, hogy például három franciaországnyi területű úszó műanyag van az óceánon. Ebből a mikroműanyagok felszívódnak a halakba, így az emberek egészségére is nagyon káros. Nem tudjuk, hogy hova vezethet ez a szennyezés – jegyezte meg az országgyűlési képviselő, és hozzátette: a környéken élők mindennapi életminőségét javítja ez a beruházás.
Kovács Lajos, Nagyecsed polgármestere elmesélte, hogy 13 éve működik a település mellett a regionális hulladékkezelő központ, ami folyamatosan bővül, technológiailag megújul, új eszközökkel gyarapodik, ahogy most is ezzel az új technológiával, a biológiai mechanikai stabilizáló rendszerrel.
– Kétkedve fogadták a helyiek a telep kialakítását, de az elmúlt évek alatt a település egyik legnagyobb és legvonzóbb foglalkoztatójává nőtte ki magát, jelenleg több mint 70 munkavállaló dolgozik itt a szállítási infrastruktúrával együtt. Természetesen az iparűzési adó is nagyon jól jön az önkormányzatnak, és a mostani fejlesztésnek köszönhetően már szelektálva kerül a depóniába a hulladék-kezelt anyag – részletezte a polgármester, és megjegyezte, a projekt eredményei hozzájárulnak az élhetőbb települések kialakításához.
Forrás: szon.hu
Fotók: Csutkai Csaba