KÖZLEMÉNY

 

Tájékoztatjuk, hogy 2023. január 1-jei hatállyal a Szabolcs-Szatmár-Bereg-Megyei Önkormányzat és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Hivatal elnevezése

 Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Önkormányzata, illetve

Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzati Hivatal elnevezésre módosult.

 

 

A Magyar Országgyűlés 2022. július 19-i ülésnapján fogadta el Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítását, melynek eredményeképpen az Alaptörvény 2023. január 1. napjától hatályos F) cikk (2) bekezdése értelmében Magyarország területe fővárosra, vármegyékre, városokra és községekre tagozódik. A módosítás tehát, a Magyarország alapvető területi tagozódásának részét képező „megye”, mint területi egység megnevezést 2023. január 1. napjától „vármegye” elnevezésre változtatja.

A Magyar Országgyűlés az Alaptörvény módosításával azonos napon, a területi tagozódásban történt, említett névváltoztatással összefüggésben elfogadta a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint az egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvényt, amely 2023. január 1-ei hatállyal módosította a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt (a továbbiakban: Mötv.) is a vármegyei elnevezés átvezetése érdekében.

A Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Közgyűlés 13/2022. (XII.9.) önkormányzati rendeletében és 147/2022. (XII.8.) önkormányzati határozatában, szintén 2023. január 1-ei hatállyal vezette be a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Önkormányzata, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzati Hivatal megnevezést.

 

Az Alaptörvény záró és vegyes rendelkezések címének 28. pontja szerint a vármegyére való utalásként a megyére utaló elnevezés a 2022. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény tizenegyedik módosítása hatálybalépését követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.

 

Nyíregyháza, 2023. január 11.

 

Foglalkoztatási paktum zárórendezvény

A munkanélküliség és a munkaerőhiány csökkentése, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatottságának növelése, a vállalkozások versenyképességének erősítése és a területi egyenlőtlenségek mérséklése kiemelt célja volt annak a gazdaságfejlesztési projektnek, amit a vármegyei önkormányzat és a kormányhivatal közösen valósított meg közel 2,7 milliárd forintból. A csütörtöki zárórendezvényen – melyen többek között az elért eredményekről is beszámoltak – Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés elnöke elmondta: a Széchenyi 2020 program támogatásával létrejött foglalkoztatási paktum lehetővé tette, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg közigazgatási, oktatási, érdekképviseleti és gazdasági szereplői között valós együttműködésen alapuló partnerség alakuljon ki, továbbá, hogy a paktumszervezeti tagok naprakész információkkal rendelkezzenek, így összehangolhassák a munkaerő -keresletet és -kínálatot.

– Jelentős növekedésről számolhatok be a foglalkoztatásban, illetve a munkanélküliség csökkentésében. Ma már másfajta kihívásokkal állunk szemben a vármegyei munkaerőpiacon, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt: a Paktum+ programban azokat a lehetőségeket kell tovább keresnünk, hogyan tudjuk az inaktívakat megszólítani. Ők azok, akik eddig nem találkoztak a munka világával, az előttünk álló időszakban rájuk kell koncentrálnunk – hangsúlyozta Seszták Oszkár. Hozzátette: a nyíregyházi önkormányzattal közösen 7,5 milliárd forint áll a rendelkezésükre a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Pluszban. Ehhez az összeghez adódnak hozzá a további kormányzati támogatások a következő hét évben.

– A TOP-ban közel 11 milliárd forintot költöttünk el a vármegyeszékhely önkormányzatával, illetve a térségi paktumokkal együttműködésben a fent megfogalmazott célok elérésére. Ezt egészítették ki a különböző kormányzati munkaerő-piaci programok. A helyi irányítócsoporttal – polgármesterekkel, cégvezetőkkel, a munkavállalók érdekeit képviselő szervezetekkel – közösen gondolkodunk azon, hogyan lehet ezeket a támogatási eszközöket minél közelebb hozni az itteni igényekhez – magyarázta a vármegyei közgyűlés elnöke. Rámutatott: a vállalatok már főként nem foglalkoztatási támogatásokat várnak, hanem képzési és átképzési programokat, mentális felkészítést a munkaerőpiacra, helyitermék- és gazdaságfejlesztést.

– Ezeken a területeken is jelentős eredményeket értünk el, saját, jól felismerhető logónk van a helyi termékek megjelöléséhez, valamint készítettünk egy hiánypótló kiadványt Szabolcs-Szatmár-Bereg gazdaságfejlesztési lehetőségeiről, amit a potenciális befektetők kezébe tudunk adni.

– Ha megfigyeljük az adatokat, azt látjuk, hogy míg 2010-ben óriási munkanélküliséggel küzdöttünk, most a munkaerőhiány okoz alapvetően problémát. Az országos ráta négy százalék körüli, van, ahol évek óta 1-2, máshol, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig 7-8, ami a tizenhárom évvel ezelőtti 18 százalékhoz képest óriási javulás, de azt is mutatja, hogy ezekben a térségekben van még potenciálisan megszólítható munkaerő – magyarázta dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, s hozzáfűzte: a következő időszakban hozzájuk is fordulnak, hiszen Nyíregyháza közelében is számos olyan beruházás valósul meg, ahová kellenek a munkás kezek.

– A regiszterben lévők közel 40 százaléka rendelkezik valamilyen szakképesítéssel, a probléma az, hogy mára elavultak, hiszen 20–30–40 éve szerezték meg. Ezeknek az embereknek minimum fel kell frissíteniük a tudásukat, de az is lehet, hogy újakat kell elsajátítaniuk, hogy reális eséllyel el tudjanak helyezkedni. Ebben a szakképzési centrumoknak és más szervezeteknek is fontos feladatuk van.

Dr. Czomba Sándor leszögezte: amíg találnak olyan magyar embert, aki hajlandóságot mutat arra, hogy akár ilyen feltételekkel is elhelyezkedjen a munkaerőpiacon, addig szóba sem jöhetnek a külföldi munkavállalók. Ellenkező esetben az ő foglalkoztatásukra is sor kerülhet, természetesen előre rögzített feltételekkel. A humánerőforrás mellett azonban a tárgyi, infrastrukturális fejlesztések is szükségesek, ugyanis ez nagyban befolyásolja a cégek letelepedési kedvét.
Román István, a vármegyei főispán beszédében emlékeztetett: a kormányhivatal foglalkoztatási osztályát még ma is munkanélküli hivatalként emlegetik a köznyelvben.

– A legfontosabb kihívás az elkövetkező években az, hogy segítséget nyújtsunk mindenkinek – legyen az munkaadó vagy álláskereső – ahhoz, hogy egymásra találjanak. Szabolcs-Szatmár-Beregben az elmúlt időszakban organikus növekedés tapasztalható a foglalkoztatás területén. Nyilván ehhez kellettek azok a célzott támogatások, amik rendelkezésre állnak, a vállalkozások ugyanis saját erőből nem biztos, hogy tudtak volna létszámot, ezáltal pedig kapacitást, termelést bővíteni. Fontos kihangsúlyozni, hogy vármegyénket és Nyíregyháza térségét a gazdaságfejlesztés egyik célterületeként jelölte meg a kormányzat. Hatalmas feladat vár ránk, de kívánom, hogy ezeknek a kihívásoknak képesek legyünk megfelelni.

Forrás: szon.hu
Fotók: Csutkai Csaba