KÖZLEMÉNY

 

Tájékoztatjuk, hogy 2023. január 1-jei hatállyal a Szabolcs-Szatmár-Bereg-Megyei Önkormányzat és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Hivatal elnevezése

 Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Önkormányzata, illetve

Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzati Hivatal elnevezésre módosult.

 

 

A Magyar Országgyűlés 2022. július 19-i ülésnapján fogadta el Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítását, melynek eredményeképpen az Alaptörvény 2023. január 1. napjától hatályos F) cikk (2) bekezdése értelmében Magyarország területe fővárosra, vármegyékre, városokra és községekre tagozódik. A módosítás tehát, a Magyarország alapvető területi tagozódásának részét képező „megye”, mint területi egység megnevezést 2023. január 1. napjától „vármegye” elnevezésre változtatja.

A Magyar Országgyűlés az Alaptörvény módosításával azonos napon, a területi tagozódásban történt, említett névváltoztatással összefüggésben elfogadta a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint az egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvényt, amely 2023. január 1-ei hatállyal módosította a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt (a továbbiakban: Mötv.) is a vármegyei elnevezés átvezetése érdekében.

A Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Közgyűlés 13/2022. (XII.9.) önkormányzati rendeletében és 147/2022. (XII.8.) önkormányzati határozatában, szintén 2023. január 1-ei hatállyal vezette be a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Önkormányzata, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzati Hivatal megnevezést.

 

Az Alaptörvény záró és vegyes rendelkezések címének 28. pontja szerint a vármegyére való utalásként a megyére utaló elnevezés a 2022. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény tizenegyedik módosítása hatálybalépését követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.

 

Nyíregyháza, 2023. január 11.

 

Emlékezés az októberi hősökre Fényeslitkén

A vármegyei önkormányzat 2006-ban kezdte el azt a hagyományt, hogy kiszakadva a megyeháza falai közül különböző településen tartják a nemzeti ünnepnapokat. Idén Fényeslitkére esett a választás, amire a helyiek elismerésként tekintenek. A Művelődési Központban Mártha Mihály Tibor, Fényeslitke polgármestere köszöntötte a résztvevő vendégeket. Ünnepi beszédében elmondta, hogy az 1956-os események a ma embere számára azt jelentik, hogy együtt, igaz hittel mindenáron változtatni kell azon, ami rossz, gyötrelmes, igazságtalan.
– Ma is azokat az emberi értékeket ünnepeljük, amit úgy neveznek, hogy igazságérzet, hazaszeretet, becsület, tisztesség, együvé tartozás, magyarság és önfeláldozás. Úgy érezzük, hogy a vármegyei önkormányzat ezeket az értékeket látja Fényeslitkén, ezért is döntöttek a közös megemlékezésben – mondta a polgármester, majd megemlített néhány olyan pillanatot a közelmúltból, amelyek jellemzik a helyiek szellemiségét.
Elmesélte, hogy a román forradalom napjaiban a marosvásárhelyi gyermekkórháznak vittek segítséget, védekeztek a tiszai árvizeknél – többek között a kárpátaljai Mezővárinál, Tivadarnál, Zsurknál –, majd a hernádi nagy vizeknél. Közreműködtek az 1896-ban felállított, majd széthordott vereckei honfoglaláskori emlékmű egybegyűjtésében, Magyarországra szállításában és felállításában Ópusztaszeren. Az ukrán-orosz háború kezdetétől segítik a kárpátaljai magyarokat, a szenvedő kelet ukránokat, idáig közel nyolcvan adomány szállítmánnyal, valamint öt turnusban üdültették az ottani gyereket.
– Mi, fényeslitkeiek nemcsak önmagunkért, hanem másokért is éljük az életünket. Ezért is fejlődik a határozott jövőképpel rendelkező településünk. A felmerülő nehézségeket, problémákat együtt kell leküzdenünk. Hittel megerősödve, egymásra számítva legyőzhető minden félelem és minden akadály – fogalmazott a polgármester. Majd „A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem” Bibó-idézet után megjegyezte: szabad emberként szeretnének élni.
A fényeslitkei Kossuth Lajos Általános Iskola diákjai műsora után Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke ünnepi beszédében kitért arra is, hogy vannak olyan pillanatok a történelemben, amikor igazán megmutatkozik egy nemzet őszinte lelkülete.
– Nem először járunk Fényeslitkén, nagy örömmel jövünk ide, mert ahogy a nevében is benne van, fényes település, büszkék lehetnek a múltjukra és a jelenükre is – fejtette ki az elnök. Az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepén – fűzte tovább gondolatait – büszkék lehetünk mi is a mieinkre, az akkor magyarokra. Büszkék lehetünk, és méltónak kell lenni elődeinkre.
– Lelkiismeret-vizsgálatot kell minden egyes évfordulón tartanunk, hogy vajon mi is kiálltunk volna-e az 1950-es évek iszonyú terrorja közepette? Kutatjuk a bátorság, a lelkierő, az akarat forrását, amely egy emberként késztetett egy egész népet a hősies ellenállásra, amely évtizedekkel később győzelemre vitte ’56 ügyét.
– Az ’56-os forradalmárok legyőzetve is győztek, mert az igazság az övék volt. Az igazság győzelmét ráhagyták a mai nemzedékekre, ehhez kell méltóaknak lennünk és hűeknek maradnunk – részletezte Seszták Oszkár. Majd arról beszélt, hogy ez azért is nehéz lecke a mostani nemzedéknek, mert az elnyomó kommunista rendszer bűne nem csupán a kioltott életekben, a bosszú nagyságában mérhető. A több évtizednyi társadalmi lélekmérgezés még súlyosabb, de biztos, hogy messzebb ható, ma is pusztító, mérgező bűn.
A rendszer kiépülése ugyanis az érdemteleneket jutalmazta felemelkedéssel, és fortélyos félelmet táplált, bűnné tette a hazaszeretetet, és csak akkor lehetett mélyrehatóan elkezdeni ’56 igazságának kibontását, beteljesítését, amikor a hálózat minden értelemben megbukott. Emlékeztetett: 2006 őszén újra világossá vált a cinikus hatalomgyakorlásuk. A közgyűlés elnöke elmondta, hogy ekkor történt a társadalmi ébredés, az öntudat visszaszerzése, és kezdődhetett az újraépítkezés, mivel meg kellett várni nemcsak a rendszer, hanem a hálózat bukását is.
A történelmi egyházak imádsága után kitüntetéseket adtak át. Fényeslitke Díszpolgára címmel tüntették ki Seszták Oszkárt, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnökét azért az önzetlen segítségért és támogatásáért, amit három évtizede végez a település fejlődéséért.
Fényeslitke Szolgálatáért kitüntetésben részesült Kovács Sándor, Fényeslitke Kiváló Diákja címet idén Nagy Panna Petra, Csonka Orsolya, Tugya Enikő, Tugya Nikolett, Szürös Kinga, Tercza Gergő középiskolások, illetve Gyüre Ivett, Balogh Tímea általános iskolás tanulók kapták. Végül a virágos udvar, példás porta elismerő címeket vehették át a díjazottak.
Forrás: szon.hu
Fotók: Csutkai Csaba