IGAZGATÁSI SZÜNET

2022.12.22. - 2023.01.06.

 

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés a 460/2022. (XI.10.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján

a 85/2022. (XI.29.) önkormányzati határozatában a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Hivatalnál

 

2022. december 22. napjától 2023. január 6. napjáig

 terjedő időtartamra igazgatási szünetet rendelt el.

 

Az igazgatási szünet időtartama alatt a Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései értelmében a Megyei Önkormányzati Hivatal

a feladatait nem látja el, az ügyfélfogadás nem működik és az elektronikus ügyintézés szünetel.

A Megyei Önkormányzati Hivatal az igazgatási szünet időszakában – a halaszthatatlan közfeladatainak folyamatos

és zavartalan ellátásával összefüggő beadványokat, megkereséseket – a jegyzo@szszbmo.hu e-mail címen fogadja.

 

Ülésezett a megyei közgyűlés

Legkésőbb másfél év múlva befejeződik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye eddigi legkomplexebb vízgazdálkodási fejlesztésének tervezése – többek között ez derült ki a megyei közgyűlés csütörtökön tartott ülésén. A több mint 100 milliárd forint értékű beruházás a megye álló- és folyóvizeinek hasznosítására irányul, amivel jelentősen mérséklődhetnek a hosszantartó aszály kedvezőtlen hatásai. Az ülésen központi téma volt még a szegregátumokban élők társadalmi felzárkóztatása. Sok hiányzóval, de határozatképesen kezdte meg a munkát a megyei közgyűlés csütörtökön. 

Több éves problémát oldanának meg a vonatkozó napirendi pontban tárgyalt vízpótlási és víztárolási fejlesztésekkel, melyekről Csűrös Krisztián, az Országos Vízügyi igazgatóság Belvízvédelmi és Öntözési Főosztályának vezetője tájékoztatta a közgyűlést.

– A nagyszabású beruházás tervezéséhez szükséges felmérések megkezdődtek, s hamarosan megtekintik a tervezett 11 víztározó helyszíneit. Az év végéig elkészülhetnek a szükséges dokumentációk – tette hozzá.

A program a megye természeti környezetének jövőjét nagyban befolyásolja, ugyanis a vízhiány egyre súlyosabb a megyében. Seszták Oszkár kiemelte: míg korábban a vizek elvezetése és a belvízvédelem volt a fő csapásirány, addig már annyira kiszáradtak egyes területek, hogy azonnal meg kell oldani a vizek visszatartását.

Azt is megtudtuk, az óriási rendszer mintegy 100 milliárd forintba kerül majd, ami jól mutatja az építkezés volumenét. A tervek jövő év végére, míg az építkezések további három-négy év múlva készülhetnek el. 

 

A tanácskozás elején szó esett a két közgyűlés között történt fontosabb eseményekről, tárgyalásoktól, majd egy olyan téma következett, amiben ritkán látott egyetértés mutatkozott az ellenzéki és a Fidesz-frakció között: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat először képviseltette magát a megyei közgyűlésen, s képviselők tájékoztatást adtak a mögöttünk álló időszak embert próbáló tevékenységeiről.Tarnai Zoltán, a szeretetszolgálat regionális ügyvezetője elmondta, a szervezet nagyot lépett előre az elmúlt időszakban, közel 600 önálló tevékenysége és mintegy ötezer munkavállalója van.

– Közel 300 szolgáltatást és intézményt tartunk fenn, és kiemelten fontosnak tartjuk a társadalmi felzárkóztatási programokat – tette hozzá.

A felzárkóztatásról Lantos Szilárd, a szeretetszolgálat munkatársa beszélt a jelenlévőknek. Mint mondta, egyre több gyerek születik hazánkban a szegregátumokban, és nagyon fontos kérdés, hogy a többségi társadalom, hogyan reagál a szegregátumokban jelentkező problémákra.

– Tégláról téglára haladva építkezünk, több sikeres programunk is van, ugyanakkor nem gondoljuk, hogy nálunk lenne a bölcsek köve, ezért szívesen vesszük át a jógyakorlatokat más szervezetektől is. Folyamatosan tanulunk annak érdekében, hogy elérjük a változást. Az érintett településeken célzottan kell dolgozni, méghozzá az önkormányzatokkal és egyéb civil szervezetekkel közösen. Az a célunk, hogy már a születéstől kezdve végigkísérjük a szegregátumokban élő gyerekeket, hogy majd az óvodába, iskolába kerülve legyen esélyük a folytatásra, és a tanulási folyamat végén szakmát, vagy akár magasabb végzettséget szerezhessenek – hangsúlyozta Lantos Szilárd.

Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke szerint nagyon fontos a hátrányos helyzetű gyerekek korai szocializációja, s ebben nagyon fontos munkát végeznek a civil szervezetek, köztük a Máltai Szeretetszolgálat.

– A szocializációban nagyon fontos lépés az óvoda, de már ezt megelőzően is lépni kell. A fiatal lányok szemléletformálására is nagy hangsúlyt kell fektetni, ugyanis a túl korai anyaság miatt elesnek a tanulási lehetőségektől, és így később komoly hátránnyal indulnak a munkaerőpiacon. A változáshoz több éves munkára lesz szükség, sőt a többségi társadalom támogató ereje is kell hozzá – hangsúlyozta az elnök.

Adorján Béla képviselő kiemelte: a felzárkóztatás egy olyan ügy, amiben együtt gondolkodik a közgyűlés. Ugyanakkor egyre jelentősebb az önmagát generáló szegregáció is a megyénkben, amit az önkormányzatok önállóan nem képesek megoldani, ráadásul az érintett emberek sokszor el sem fogadják a segítséget.

Hasonló kérdéskört tárgyaltak a következő pontban is a közgyűlés tagjai: a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság tevékenységéről Csekk János, a szervezet nyíregyházi kirendeltségének vezetője tájékoztatta a jelenlévőket.

Mint mondta, a szervezet jogelődjei révén 20 éve foglalkozik a társadalmi felzárkóztatás kérdésköreivel, s a régióban 229 településen dolgoznak azon, hogy segítsék a hátrányos helyzetűeket.

– Több programot is indítottunk annak érdekében, hogy a régóta inaktív embereket visszavezessük a munka világába. A Nő az esély projektünk például egy olyan foglalkoztatásba ágyazott képzés, melynek keretében piacképes szakmát szerezhettek a roma nők. később a férfiakat is bevontuk a programba, és több mint száz ember tett sikeres vizsgát, kapott új szakmát, a nagy részük pedig már dolgozik – tudatta a kirendeltségvezető.

Csekk János hangsúlyozta, a nem dolgozókat nagyon nehéz visszaterelni a munkaerőpiacra, sokaknak a kudarcok miatt egyáltalán nincs önbizalma vagy motivációja arra, hogy újra dolgozzanak.

 

Forrás: kolcseytv.hu és szon.hu