IGAZGATÁSI SZÜNET

2022.12.22. - 2023.01.06.

 

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés a 460/2022. (XI.10.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján

a 85/2022. (XI.29.) önkormányzati határozatában a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Hivatalnál

 

2022. december 22. napjától 2023. január 6. napjáig

 terjedő időtartamra igazgatási szünetet rendelt el.

 

Az igazgatási szünet időtartama alatt a Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései értelmében a Megyei Önkormányzati Hivatal

a feladatait nem látja el, az ügyfélfogadás nem működik és az elektronikus ügyintézés szünetel.

A Megyei Önkormányzati Hivatal az igazgatási szünet időszakában – a halaszthatatlan közfeladatainak folyamatos

és zavartalan ellátásával összefüggő beadványokat, megkereséseket – a jegyzo@szszbmo.hu e-mail címen fogadja.

 

Ülésezett a Közgyűlés

A külföldről érkező házalókat, piaci árusokat hogyan ellenőrzi az adóhivatal? Mikor lesz forrás arra, hogy megújuljon a Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő közötti keskeny nyomtávú vasútvonal? Többek között ezek a közérdekű kérdések is elhangzottak a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés ülésén, amit péntek délelőtt tartottak meg a megyeházán.

A napirendi pontok közül az egyik legnagyobb érdeklődés a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adó- és Vámigazgatóság 2021. évi tevékenységét övezte. Dr. Kazsuk Attila igazgató a szóbeli kiegészítőjében a tavalyi évet átlagosnak nevezte. Az egy évvel korábbi esztendő a koronavírus-járvány miatt volt keményebb, de az idei pedig a háborús helyzet és az energiaválság miatt nehezebb. Utalt a katával kapcsolatos törvénymódosításra is. Mint elmondta, már korábban is voltak előzményei annak, hogy sokan visszaéltek ezzel az adózási lehetőséggel, tovább már nem lehetett kezelni, ezért kellett meghozni a katát érintő szigorú törvényt. 

Szólt arról is, hogy a NAV ellenőrzései tájékoztató jellegűek. A vizsgálatok főleg arra irányulnak, hogy az egyszerű hibákra felhívják a figyelmet, s ha az anomáliákat az ügyfelek kijavítják, akkor nem lesz további eljárás.  Az igazgató szerint a visszajelzések azt mutatják, hogy jól működik ez a filozófia. Felvázolta a NAV széleskörű tevékenységét: a hivatal 443 jogcímen szed be költségvetési tételeket számos területet érintve (például diákhitel, bányajáradék).

Az igazgató tájékoztatása után kérdések hangzottak el. Adorján Béla (Jobbik-Momentum) azt vetette fel, hogy főleg a Romániából érkező utcai árusok nem adnak számlát, s árban alatta vannak a magyar kereskedelmi hálózatnak. A tisztességtelen piaci versenyt miért nem számolják fel? – fogalmazta meg kérdését. Sztolyka Zoltán (Fidesz-KDNP) arra volt kíváncsi, miből keletkezett a NAV magasnak tűnő hátraléka, s foglalkozott a cigarettacsempészet kérdésével is. 

A megyei igazgató a következőket válaszolta: – Tavaly a megye összes önkormányzatát megkerestük, hogy árulnak-e náluk külföldi árusok. Az önkormányzatok 10 százaléka jelölt meg ilyen helyszínt. Rendszeresen ellenőrzünk, s helyszíni bírságot szabunk ki. Aki nem tud fizetni, annak lefoglaljuk az áruját. Erre az utóbbira még sohasem került sor, inkább kifizették a bírságot. Van arra is példa, hogy a külföldi árus észreveszi az adóhatóság munktatársait, s arrébb megy. Ha valaminek nincs gazdája, a talált tárgyat le kell adnunk a jegyzőnek. Amikor pakoltuk be a „gazdátlan” árucikkeket a hivatal autójába, mindig megjelent a kereskedő – ismertette az eljárási módszereket dr. Kazsuk Attila.

– A hátralékok pedig azért keletkeztek, mert az elmúlt két év a pandémia miatt nehéz volt a gazdaság számára. A vállalkozók a dolgozóik megélhetését tartották fontosnak, nem az adót fizették be. Méltányossági rendszer alapján fizetési halasztást, részletfizetést kaptak, s ennek a türelemnek köszönhetően nőtt a hátralék. Tudtuk, a válság átmeneti, az éttermek, a szálláshelyek kinyitnak, s újra kezd majd befolyni az állami költségvetésbe az adó. Természetesen célunk visszaszorítani a cigarettacsempészetet, vannak személyi és közúti röntgenek, ugyanakkor ügyelnünk kell a határforgalom dinamikájára is – tette hozzá a NAV megyei vezetője.

Több kérdést kapott az a két szakember is, akik a vasúti közlekedéssel és fejlesztésekkel kapcsolatban mondták el a legfrissebb fejleményeket. Szilágyi Tibor, a MÁV Zrt. fejlesztési és beruházási főigazgatója tájékoztatást adott a záhonyi körzet vágányfelújításairól, a Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő közötti keskeny nyomtávú vasút tervezett feladatairól, amennyiben a forrás rendelkezésre áll, a mátészalkai Északi-lakótelep  új vasúti megállóhelyének tervezéséről, a Magyar Falu Program keretében megvalósuló beruházásokról, a nyíregyházi vasútállomás intermodális átszállókapcsolatainak fejlesztéséről, a Nyíregyháza-Debrecen közötti vonal felújításáról, egy korszerű vasúti kommunikációs rendszer kiépítéséről, amihez több településen már tornyokat is telepítettek. Gubik László, a Záhony-Port Logisztikai és rakománykezelési Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója a teherforgalom alakulásáról számolt be.

Dr. Helmeczy László (Összefogás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyéért) azt szerette volna megtudni, a keskeny nyomtávú vasút fejlesztésére mikor áll rendelkezésre forrás, s honnan. Hangsúlyozta, hogy a Balsáig tartó vasútvonal most még épségben megvan, nem szabad az ebek harmincadjára hagyni. Nemtetszését fejezte ki az írásos beszámoló egyik mondatával kapcsolatban, miszerint a meglévő járműpark nem alkalmas a forgalom lebonyolítására.

Seszták Oszkár (Fidesz-KDNP), a közgyűlés elnöke a felvetésre azt válaszolta, hogy a kisvasút-fejlesztési programban nyolc erdei kisvonat is felújítottak. Hozzátette azt is, hogy a Nyírvidéki Kisvasút egykoron alapvetően gazdasági célokat szolgált, a cukorrépát szállították rajta.

A megyei közgyűlés a továbbiakban hallgatott meg tájékoztatót a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. megyei működéséről, a megyei szociális és gyermekvédelmi szakellátás helyzetéről. A képviselők a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktár Bizottság új tagjának megválasztották dr. Szabó Sarolta etnográfust, múzeológust, a Sóstói Múzeumfalu volt igazgatóját. Az értéktár bizottság elnöke, Baracsi Endre megyei közgyűlési alelnök a szavazás után elmondta, a bizottság egyik korábbi tagja, a megye kulturális életében kiemelkedő munkát végzett dr. Puskás Nándorné augusztusban elhunyt, az ő helyére kerül dr. Szabó Sarolta.

A képviselők döntöttek arról is, hogy a megyei közgyűlés Díszoklevelét adományozzák Szatmári Istvánné babakészítőnek. Az elismerést Seszták Oszkár és Baracsi Endre adta át a közgyűlésen Szatmári Istvánnénak.

A közgyűlés utolsó napirendi pontján bejelentések, kérdések, interpellációk hangoztak el. Adorján Béla azt vetette fel, hogy minél hamarabb lépni kellene abban, hogy a napelemek által termelt villamosenergia bekerüljön mindenhol a rendszerbe. Seszták Oszkár erre úgy reagált, hogy a kormánynak is célja a hatékony hálózatfejlesztés, döntések is születtek ezzel kapcsolatban. Sztolyka Zoltán döbbenetét fejezte ki azzal a hírrel kapcsolatban, hogy munkácsi várban lévő turulmadarat lecserélik az ukrán állami címerre. Tóth Viktor (Jobbik-Momentum) egy hírről számolt be, ami szerint a megye több iskoláján van napelem, de azokat nem működtetik. Seszták Oszkár megígérte, elolvassa az említett cikket, s utána dönt a továbbiakról.

 

Forrás: szon.hu

Fotók: Csutkai Csaba