KÖZLEMÉNY

 

Tájékoztatjuk, hogy 2023. január 1-jei hatállyal a Szabolcs-Szatmár-Bereg-Megyei Önkormányzat és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Hivatal elnevezése

 Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Önkormányzata, illetve

Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzati Hivatal elnevezésre módosult.

 

 

A Magyar Országgyűlés 2022. július 19-i ülésnapján fogadta el Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítását, melynek eredményeképpen az Alaptörvény 2023. január 1. napjától hatályos F) cikk (2) bekezdése értelmében Magyarország területe fővárosra, vármegyékre, városokra és községekre tagozódik. A módosítás tehát, a Magyarország alapvető területi tagozódásának részét képező „megye”, mint területi egység megnevezést 2023. január 1. napjától „vármegye” elnevezésre változtatja.

A Magyar Országgyűlés az Alaptörvény módosításával azonos napon, a területi tagozódásban történt, említett névváltoztatással összefüggésben elfogadta a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint az egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvényt, amely 2023. január 1-ei hatállyal módosította a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt (a továbbiakban: Mötv.) is a vármegyei elnevezés átvezetése érdekében.

A Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Közgyűlés 13/2022. (XII.9.) önkormányzati rendeletében és 147/2022. (XII.8.) önkormányzati határozatában, szintén 2023. január 1-ei hatállyal vezette be a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Önkormányzata, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzati Hivatal megnevezést.

 

Az Alaptörvény záró és vegyes rendelkezések címének 28. pontja szerint a vármegyére való utalásként a megyére utaló elnevezés a 2022. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény tizenegyedik módosítása hatálybalépését követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.

 

Nyíregyháza, 2023. január 11.

 

Megemlékezés a doni katasztrófára

A II. magyar hadsereg 80 évvel ezelőtti tragédiájára, a magyarok emlékezetébe doni katasztrófa néven beleégett eseményekre emlékeztek csütörtök délután a vármegyeháza falán elhelyezett emléktáblánál. Dalmay Árpád a kegyeleti ünnepséget minden évben megszervező Rákóczi szövetség és Trianon Társaság városi szervezeteinek nevében szólva emlékeztetett: a doni hősökről 45 évig nem volt szabad beszélni, megbélyegezte őket a szocialista történetírás. – A rendszerváltás után szükségét éreztük, hogy a hősöknek Nyíregyházán is emléktáblájuk – mondta.

A megemlékezésen résztvevő elöljárók közül dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő személyes érintettségéről is szólt, megemlítve, hogy nagyapja is - szerencsére túlélő - tagja volt annak a nyíregyházi 12. gyalogezrednek, amelyet a frontra indulásuk előtt ugyanitt, a vármegyeháza előtt búcsúztatott el 1942. október 13-án ünnepi külsőségek között Nyíregyháza városa. Az emlékünnepség résztvevőinek tolmácsolta a Don kanyart minden nehézség ellenére a közelmúltban ezúttal is felkereső fényeslitkei polgármester, Mártha Tibor üdvözletét.

Román István főispán az utókor megkerülhetetlen főhajtására, a háború tragikus emlékeinek őrzésére és azok továbbadására hívta el a figyelmet. Hasonlóan fogalmazott a hivatásos katona nagyapja révén szintén családi érintettségről beszámoló szabolcsi honatya. – Nyolcvan évvel ezelőtt a halál szele söpört hazáig a Don-kanyarból – emlékeztetett dr. Vinnai Győző, hozzátéve: kötelességünk emlékezni!

Baracsi Endre, a vármegyei közgyűlés alelnöke szinte egyenesen Fényeslitkéről toppant a megemlékezésre.  Mártha Tibor csokrát is elhelyezve az emlékezés virágai mellé emlékeztetett, hogy a nyíregyházi 12. gyalogezred halottai, miként az orosz front poklában elhunyt valamennyi hős magyar honvéd a legdrágábbat, az életüket adták a hazáért.

Bene János címzetes múzeumigazgató, mint a II. világháború keleti frontján történt magyar vonatkozású tények kutatója, alapos ismerője részletesen is felidézte a 80 évvel ezelőtt a Donnál történteket. 

– A magyar csapatok részleges felváltásáról 1942. október 11-én született meg a végleges döntés. A váltásra kijelölt alakulatok között volt a teljes nyíregyházi gyalogezred is. A 12. gyalogezred egységei október 31-étől indultak el a hadműveleti területre. A fronton a szovjetek oldalán akkor már jó ideje vészjósló csend uralkodott, és éppen akkor, amikor a kaposvári és miskolci egységeket kellett a nyíregyháziaknak leváltaniuk, indult meg 1943. január 12-én a szovjet áttörés Urivnál, és még két doni hídfőállásukból. Az ellenséges csapatok bekerítették a mieinket. 

– A Don mellől visszavonuló töredékek több mint 500 kilométeres gyalogmenettel érték el az elsőként meghatározott gyülekezési körzeteket. A súlyos harcokat követően, kemény, 35-40 fokos hidegben, hiányos felszereléssel és rossz élelmezés mellett kellett megtenniük ezt a hosszú utat, s utána még újabb 250-300 kilométert a Dnyepertől nyugatra lévő végleges újjászervezési területre, ahonnan aztán március végétől szállították haza Nyíregyházára az alakulatokat. A több mint 4000 katonával elvonult 12. gyalogezred a magyar 2. hadsereg egyik legnagyobb veszteséget elszenvedett alakulata volt.

 

Fotók: Csutkai Csaba

Forrás: szon.hu