Idei utolsó ülését tartotta a megyei közgyűlés

Zárt ülésen tárgyalták a képviselők a Területi Operatív Program Pluszt (TOP Plusz) érintő döntéseket. – Összesen 32 szavazással több tízmilliárd forintról döntött a megyei önkormányzat, hogy milyen – többek között – infrastrukturális, intézményi, energetikai fejlesztési programokat tudunk támogatni a következő hét évben a megyében és településeinken – mondta Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke, hozzátéve: ezek az előírásrend szerint egyelőre még nem nyilvánosak.

Él a felterjesztési jogával a megyei közgyűlés, és a magyar állam aktív közreműködését kérik Szabolcs-Szatmár-Bereg villamosenergia-hálózatának fejlesztéséhez. A közgyűlés egyhangúlag egyetértett dr. Veres János előterjesztésével, melyben kifejtette, a megye fejlődésében komoly probléma, hogy a villamosenergia-hálózatunk nem képes kielégíteni az ipari parkokban jelentkező és a befektetői részéről megfogalmazott igényeket.

– Az ipari vállalkozások megtelepedése nekünk komoly kitörési pontot jelenthet, éppen ezért élünk a felterjesztési jogunkkal, s kérjük a kormányt, valamint az illetékes minisztériumokat, hogy a többszáz milliárd forintos hálózatfejlesztés minél hamarabb megtörténhessen. Ez nemcsak a mi, hanem az ország érdeke is – hangsúlyozta a megyei közgyűlés elnöke.

Kiemelt jelentőséggel bír a megyében, ha ipari vállalkozások telepednek meg itt, munkahelyet teremtenek, ösztönzik a munkaképes korú lakosság itt maradását, ez kitörési pontot jelent a megyének. A megnövekedett villamosenergia igényeket azonban megyénk hálózata nem képes kielégíteni, ez pedig a potenciális befektetői szándéknak és a konkrét szerződés aláírásnak is gátja lehet – áll dr. Veres János képviselő előterjesztésében, melyben arra kérte a megyei közgyűlést, éljen a felterjesztési jogával, s kérje a kormány, a magyar állam aktív közreműködését abban, hogy megtörténjen a megye villamosenergia-hálózatának fejlesztése, hogy ki tudja elégíteni az ipari parkokba, egyéb ipari területekre betelepülni szándékozó befektetők, vállalkozások energiaigényét.

– Az ipari fejlődés komoly kitörési pontot jelent Szabolcs-Szatmár-Beregnek, a fejlesztés nem csak a mi, hanem az ország érdeke is – értett egyet az előterjesztéssel Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke, aki valós és fontos problémának nevezte a hálózat alacsony teljesítményét, ami az ipari mértékű felhasználói igényeknek képtelen megfelelni. Megjegyezte, a jelenlegi hálózat nem alkalmas arra sem, hogy a napelemes rendszerekből érkező energiát vissza tudják táplálni és el tudják számolni. A csütörtöki ülésen részt vevő képviselők egyhangúlag támogatták a felterjesztési javaslatot, Lipők Sándor frakcióvezető elmondta, alapvetően mezőgazdasági megye vagyunk, de a további fejlődéshez elengedhetetlen az ipar erősödése, ehhez hálózatfejlesztés szükséges. Kerekes Miklós alelnök a kis- és középvállalkozások szempontjából is fontosnak nevezte a teljesítménynövelést – amire jelenleg hosszú hónapokat, akár éveket kell várni –, valamint utalt arra, hogy az öntözéses technológiáknak is szükségük van az elektromos-áramra.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye munkaerőpiacán az második negyedében 263,2 ezer ember volt gazdaságilag aktív, közülük 243 ezer 300-an foglalkoztatottként, 19 ezer 900-an munkanélküliként jelentek meg. Utóbbiak létszáma több mint ötödével esett vissza, a foglalkoztatási ráta 59,2 százalékot tett ki, ami egy százalékponttal meghaladja az egy évvel korábbit, míg a 2. negyedévi munkanélküliségi mutató az egy évvel korábbi 9,4 százalékról 7,6 százalékra csökkent. Az idei év első 10 hónapjában a megyében 25 ezer 100 álláskeresőt tartottak nyilván, ami 11 százalékkal kevesebb mint egy éve. Ez derült ki a megyei kormányhivatal foglalkoztatási főosztályának tájékoztatójából, ami a munkaerőpiacról és a közfoglalkoztatásról ad átfogó megyei képet. Az álláskereső elhelyezkedését – a foglalkoztatási osztályokra bejelentett – 44 ezer új munkahely segítette, a foglalkoztatási programok és támogatások sikeresek voltak, nagyon fontos, hogy ezeknek tényleges foglalkoztatási és munkaerő-piaci értéke legyen – mondta szóbeli kiegészítésében Kocsis László főosztályvezető, aki szerint a javuló tendencia bizakodásra ad okot, ám sok még a kihívás és feladat. 

– Ilyen, hogy a közfoglalkoztatásból – amennyiben erre lehetőség van –, az elsődleges munkaerőpiacra tereljék az embereket, ehhez számíthatunk további támogatásokra is. Seszták Oszkár elnök, hozzászólásában kifejtette, a megyében is megjelent a munkaerőhiány, s ugyanilyen kihívás lesz megtalálni azokat az aktív személyeket, akik a rendszernek még ismeretlenek, de potenciális munkaerőt jelentenek. 

– Ebben komoly feladata lesz az önkormányzatoknak is – jegyezte meg. Sztolyka Zoltán képviselő a diákmunka jövőjéről érdeklődött, amire reflektálva Filep Sándor képviselő megerősítette, erre szükség van, nagyon sok fiatal érdeklődik a munkalehetőség iránt, népszerű a középiskolások és egyetemisták körében, így folytatásra érdemes. Kocsis László válaszában úgy fogalmazott, jól kidolgozott, folyamatosan fejlesztett program, amire szükség van, de erről nem helyi szinten döntenek.

A megyei önkormányzat elkötelezett klímatudatos szemléletének köszönhetően 2018-ban már elfogadták Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Klímastratégiáját, a csütörtöki ülésen pedig a Felső-Tisza-vidék Klímastratégiája került a képviselők kezébe, amely több mint 300 oldalon foglalja össze az éghajlati jellemzőket, azok elmúlt egy évtizedes változásait, vázolja fel, mi várható a jövőben. Klímaszempontból mutatja be a természeti veszélyeket, valamint azokat a projekteket, jó gyakorlatokat és szükséges lépéseket, amelyekkel a klímaváltozás negatív hatásai, a veszélyeztetettség csökkenthető.

– Egyedülálló a régióban, ahogy a megyei stratégiánkat kiterjesztettük és a szomszédos országok – Románia, Ukrajna és Szlovákia – határmenti területeire, hiszen ott nem készülnek ilyen programok – hangsúlyozta Seszták Oszkár, mert az a következő évek legnagyobb kihívása, hogy olyan természeti környezetet tudunk-e átörökíteni a jövő generációinak, mint amit mi megörököltünk. Sztolyka Zoltán arra kért választ, hogy a kárpátaljai, rahói szeméthegy felszámolására lesz-e lehetőség, hiszen az folyamatos és katasztrofális veszélyt jelent a Felső-Tisza-vidékére. Rozinka Zsolt Illés főosztályvezető azt mondta, konkrétan a rahói problémára nem tér ki a stratégia, de a kárpátaljai hulladékgazdálkodás gondjaira javaslatokat fogalmaznak meg. Ehhez kapcsolódva mondta Seszták Oszkár, hogy Beregszászra koncentrálunk, uniós forrásból Jánosiban elkészült egy hulladékválogató, azonban lerakó nem. Amennyiben ezt sikerül EU-támogatással felépíteni, akkor jelentősen csökkenthető a kárpátaljai kezeletlen szemét problémája, ami közvetetten érinti a Tiszát is. Hazánk nagyon sok pénzt költ arra, hogy a folyókon érkező hulladékot kezelje, a vizeinket megtisztítsa. A Szamost tekintve jelentős előrelépés lenne, ha Romániában is munkába állna egy olyan szemétszedő gépsor, ami nálunk Vásárosnaménynál már működik – tette hozzá.

A közgyűlésen szó volt még a megyei értéktár bizottság munkájáról, amiről elismeréssel szóltak a közgyűlés tagjai, a Szervezeti Működési Szabályzat módosításával január elsejétől Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye lesz a hivatalos megnevezésünk.

Fotók: Csutkai Csaba

Forrás: szon.hu