Méltó helyén a keresztszemes

A Beregi Múzeum állandó kiállítási tárgyai a gyönyörű beregi keresztszemes hímzéssel díszített párnák, terítők és egyéb vásznak. A műtárgyak csütörtök délelőtt a szokásosnál is különlegesebb helyet foglaltak el a vásárosnaményi múzeum termeiben, hiszen a magyar kultúra napján hungarikummá  nyilvánították a Felső-Tisza vidéki keresztszemes hímzést. A helyszínen Baracsi Endre, a megyei közgyűlés alelnöke, és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktár Bizottság elnöke elmondta: bár a szombati bejelentés híre valószínűleg mindenkihez eljutott, ezt az eredményt nem lehet elégszer hangsúlyozni.

– Kiállítottuk Sutka Bertalanné fotóját is: ő Beregdaróc népi iparművésze volt, aki sajnos már nem lehet közöttünk. Amikor megalakult az Értéktár Bizottság, vele nagyon sokat beszélgettünk arról, hogy a beregi keresztszemes hímzésnek helye van az értéktárakban, így bekerült a vásárosnaményi és a beregdaróci, majd a megyei értékek közé is – hangsúlyozta Baracsi Endre. – A Felső-Tisza vidéki keresztszemes hímzés  értékes kincse Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének és a térségnek, még a határokon túl, Kárpátalján is. Eldöntöttünk, hogy mindent megteszünk azért, hogy helyet kaphasson a kiemelt nemzeti értékek között. Ennek a munkának az eredménye az, hogy január 22-én a Felső-Tisza vidéki keresztszemes hímzéssel bővülhetett a hungarikumok listája.

– A Beregi Múzeum évtizedek óta gyűjti a hímzéseket, és ezeket a mintákat, ősi motívumokat folyamatosan feldolgozza és publikálja. Több ezer textília van a gyűjteményünkben, és akkor még nem beszéltünk azokról a vászonneműkről, melyek a mai napig megvannak a háztartásokban, és reméljük, hogy sokáig meg is maradnak – emelte ki Varga János, a múzeum igazgatója. Hozzátette: az a céljuk, hogy a hímzett tárgyak ne csak kiállítási darabok legyenek, hanem élő részei a mindennapjainknak.

Varga János arról is beszélt, hogy a múzeum legrégebbi beregi keresztszemes emlékei az 1800-as évek elejéről származnak, a kulturális kincs hungarikummá emelésével pedig igazából nem is egy, hanem két hímzésfajta kapott méltó helyet értékeink között. A Felső-Tisza vidéki keresztszemesek között ugyanis megkülönböztethetünk egy ősibb, piros-kék színű, természetből vett mintákkal dolgozó, a vászon szélén sormintaként végigfutó hímzést, valamint egy másikat is, amely szintén legalább száz éves hagyományokra tekint vissza, valamint több színt, geometriai mintákat és tükröződő elrendezést is felfedezhetünk benne.

– Amikor a Hungarikum Bizottság arról dönt, hogy egy újabb értéket vesz fel a hungarikumok közé, akkor az ország, sőt a történelmi Magyarország minden szegletében felfigyelnek a hírre – mondta el dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő. – Nagyon sok ember közös munkája kell ahhoz, hogy idáig eljuthasson egy értékünk. Ha annak idején a múzeumigazgatók nem gondozták volna ezeket a gyűjteményeket, és ha nem élne még mindig a hagyomány a Felső-Tisza vidékén élő emberek és asszonyok a körében, akkor nem is lett volna mit felterjesztenünk. Annak is nagyon örültünk, amikor láttuk, hogy keresztszemes hímzés hungarikummá válásának hírét a kárpátaljai beregiek is megosztották a közösségi médiában, ők is ugyanolyan büszkék rá, mint mi.

Hozzátette: néhány évvel ezelőtt Kárpátalján egy helyi divattervező bemutatóján láthatta a nagyközönség, hogy az ősi hímzésnek hogyan találtak helyet mai ruhadarabokon, valamint a beregi keresztszemessel díszített ajándéktárgyak napjainkban is népszerűek - ez pedig megmutatja, hogy igenis van jövője a tradíciónak, és a modern, 21. háztartásokban is újra megjelenhetnek a keresztszemes motívumok.

 

Forrás: szon.hu

Fotók: Wachteinheim Jószef