Középpontban a megye agráriuma

Összesen 16 napirendet tárgyalt legutóbbi, pénteki ülésén a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés, mely napirendek gyakorlatilag kérdésfeltevés és szemernyi vita nélkül kaptak minősített többséggel zöld utat. A legnagyobb figyelmet közöttük a megye agrárgazdasági helyzetéről adott beszámoló, illetve az ehhez kapcsolódó kiegészítés kapta, mely utóbbival Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei igazgatóságának elnöke tisztelte meg a nemes közgyűlést, képviselői kérdésekre is választ adva, illetve észrevételekre reagálva. 

Mint a beszámolóban is elhangzott, az elmúlt mezőgazdasági évben a megye mezőgazdaságát szerencsére csupán kis mértékben érintették az időjárás viszontagságai, egyedül a korai érésű meggyfajták sínylették meg némiképp a tavaszi fagyokat. Olykor ugyan elhúzódó szárazság, majd hirtelen le­zúduló csapadék hátráltatta a földeken a munkát, több növényfajtából – tritikáléból és a kukoricából – mégis születtek megyei rekordok. A nemzetközi kereslet hatására a felvásárlói árak is emelkedtek, akadtak viszont gondok is.

Így például magasra szökött a műtrágya ára, érzékenyen érintette a gazdaságot a gabonaféléknél és a takarmánynövényeknél tapasztalható jelentős áremelkedés, az állattartók vállalkozásait, egzisztenciáját súlyosan fenyegetve. Almából az elmúlt évben kevesebb termett a megszokottnál, a hűtőházak 160 ezer tonnányi tartalékainak piaca pedig pillanatnyilag is kétséges, és aggasztó tendencia, hogy a gyümölcstermő terület a megyében mintegy ezer hektárral csökkent.

Rácz Imre elsőként azt emelte ki, hogy 2018-ban európai viszonylatban egyedülálló, országos lefedettségű jégkármentesítési védekezési formát vezettek be, melynek a hatékonysága kimagasló. Az egyre magasabb hőmérsékleti szintre lépő nyári melegekre hivatkozva pedig rendkívül üdvözlendőnek nevezte, hogy a kormány az állami költségvetés terhére 2,8 milliárdot fordít a vízvisszatartási feladatok megtervezésére, amely komoly, a Nyírség vízgazdálkodását pozitívan befolyásoló beruházást tesz majd lehetővé. 

– Sajnos a rétjeink, legelőink szántóterületté minősítése olyan sikeres lett az 1900-as évek elején, hogy szinte 98 százalékban lecsapoltuk a megyét. Most azt kell vállalnunk, hogy a leromlott állapotú víztesteket visszajavítjuk – magyarázta. Pozitívumként, ritkán adódó lehetőségként emelte ki a 6,5 hektáron, 1,2 és 1,6 millió forint között gazdálkodó kisgazdaságok kamarai támogatását, amely lehetőség májusban újból nyitva lesz. Elmondta, hogy 2023-tól 7500 milliárd áll majd rendelkezésre uniós és hazai forrásból a mezőgazdaságban.

A beszámoló után Adorján Béla (Jobbik–Momentum) képviselő azt tette szóvá, hogy még mindig nincs olyan kimutatás, amelyből kiderülne, évről évre milyen arányeltolódások figyelhetők meg az erdő, a gyep és a szántóterületek tekintetében. Mint rámutatott, az utóbbi időben a szántóterületek rovására fognak új erdők telepítésébe, illetve ezzel is összefügg, hogy a szatmár-beregi térségben a dámszarvasok túlzott elszaporodása miatt – a számuk több tízezerre tehető – a gazdák komoly károkat kénytelenek elszenvedni. A kamara elnöke szerint nincs az a pénz a vadásztársaságoknál, amiből a több tízmilliós kártalanítást rendezni lehetne. A problémával magasabb szinten kellene foglalkozni, azt pedig az önkormányzatoknak kellene engedélyezni, hogy mely legelő vagy szántóterület helyére lehessen erdőt telepíteni.

Helmeczy László (Összefogás Sz.-Sz.-B.) hozzászólásában rendkívül hektikusnak nevezte az agrárgazdálkodás körüli jogalkotást, ezért is dicsérte a beszámolót, és a kamaránál folyó, a helyzethez igazodni próbáló munkát. Dr. Veres János szocialista képviselő szerint nemcsak a piacvédelemben kellene gondolkodni, hanem abban is, hogyan lehet a termelőt olyan helyzetbe hozni, hogy a terméke piacképesebb legyen. Kérje a kamara a kormánytól, hogy az agrárfoglalkoztatók a befizetett járulékok összegét a következő évben támogatásként megkaphassák, mert az uniós szabályok ezt lehetővé teszik, fogalmazta meg javaslatát.

A folytatásban rendelkeztek a képviselők és a bizottsági tagok, tisztségviselők tiszteletdíjáról, a juttatások összegéről, valamint jóváhagyták a Kölcsey Televízió idei üzleti és pénzügyi-gazdasági tervét. Döntöttek arról is, hogy a közgyűlés egy képviselője minden évben részt vesz majd a Hangsúly Művelődési és Művészeti Alapítvány által létrehozott Ratkó-díj odaítélésében, a megyei önkormányzat pedig emellett támogatásban is részesíti a díjazottat.

Végül Kerekes Miklós megyei alelnök a megyei agrárium helyzetelemzéséhez kapcsolódóan örömteli bejelentést tett, mely szerint a kormány erre az évre az eddigi 900 ezer forintról 1,3 millió forintra emelte – külön forrásból – a dohánytermesztők hektáronkénti támogatását, az ágazatot segítő integrátor cég pedig 15 százalékkal növelte a száraz dohány felvásárlási árát.

És még egy fontos bejelentés: a következő közgyűlést május 5-én tartja a testület, illetve Seszták Oszkár elnök egy-két rendkívüli ülés megtartását is kilátásba helyezte.

 

Forrás: szon.hu